Fegyvernek, 1956-os események

Rövid összefoglalás a fegyverneki 1956-os események történéseiből a könyvtári archívumok, Kézsmárki Zoltán és Kecze László írásai alapján.
Fegyvernek községben 1956 tavaszán, és nyarán a mezőgazdasági jellegnek megfelelő hangulat uralkodott. A beszolgáltatási rendszer nagy hatással volt a parasztág életkörülményének alakulására, amely sok esetben elégedetlenségben is megnyilvánult.
1956. október 27-én, a Kultúrteremben került sor a forradalmi tanács létrehozására. Az akkor felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint a díszelnökségben 7 fő foglalt helyet, és pontosan meghatározták a feladatokat. A nagygyűlésen mintegy 100- 120 fő fegyverneki lakos vett részt és mintegy negyven felszólalás hangzott el. 5 fő azoknak a száma, akik többször is felszólaltak, igyekeztek uralni a nagygyűlést.
A hozzászólásokra vonatkozó feljegyzésekből megállapítható, hogy korántsem voltak egységesek az álláspontok: voltak, akik követelték a 16 pont felolvasását, mely a „Nép Lapja” rendkívüli kiadásának október 27-i számban jelent meg, „ A Magyar Ifjúság követelése” címmel. Követelték, hogy a helyi vezetőket, mint ennek a rendszernek kiszolgálóit váltsák le, „békésen mondjanak le”. Ez a felvetés élénk helyeslésre, lelkes tapsra talált. Lázadásszerűen követelték több személy /vezetők/ azonnali visszavonulását. Néhányan erőszakos követelésekkel élve juttatták kifejezésre a szovjetek iránti ellenszenvüket. Számos olyan kérdés vetődött fel, mely az „anarchiára, az elragadtatottságra, felelőtlenségre utalt”. A felszólalások feljegyzéséből azonban az is megállapítható, hogy néhányan a higgadtságra, a józan megítélésre utalva igyekeztek lokalizálni az egyébként szabadjára engedett hangulatot.
A délelőtti gyűlést, melyet a párt kezdeményezett, mint látható nehéz volt kézben tartani, levezetni. Ez első sorban abból adódott, hogy a szervezett gyűlésen jelentős számban vettek részt „nem kívánatos” személyek, akik céljaikat ugyan burkolt formában, mégis esetenként erőszakosan juttatták kifejezésre. Közös vonás felszólalásaikban, hogy a proletárhatalom megdöntését vélelmezték.
A délelőtti gyűlés határozata alapján délután 14 órakor, a Piactéren került sor az újabb nagygyűlés megtartására. Ezt megelőzően a piactéren álló szovjet hősök emlékművét ledöntötték. Ezen a napon 9 fegyverneki lakos a Vörös Csillag Tsz. Tulajdonában lévő, de X személy által használt traktorral elhúzta, ledöntötte a szovjet emlékműveket. Az emlékműveket később, a konszolidációt követő időszakban a ledöntőkkel helyreállíttatták.
A megválasztott forradalmi tanácsnak jelentős számban lettek olyan tagja volt csendőrök, Horthysta katonatisztek, volt földbirtokosok. A Tanácsházát a „kulákok” tanácskozó és találkozó helyévé tették. Attól sem riadtak vissza, hogy nyílt támadásra bujtsanak fel. Megszervezték a „Nemzetőrséget” melynek 22 tagja volt, s próbálkoztak a Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt újjászervezésével is. A korabeli írások szerint a „segítségünkre siető szovjet csapatokkal azonban sikerült útját állni az ellenforradalom térhódításának”.
A gyűjtések eredeti szövege a fegyverneki könyvtár archívumában megtalálhatóak, azonban fennmaradt írásuk tartalma igencsak egyoldalú. Szeretnénk bővíteni a fegyverneki Helytörténeti anyagot, hogy több szemszögből vizsgálva is hitelesebb ismereteket igyekezzünk összeállítani az utókornak.
Aki az 1956-os eseményekkel kapcsolatban információval rendelkezik, várjuk jelentkezését az 56/ 481-028-as vagy az 56 /481-017 és a muvhaz@fegyvernek.hu-email címre.
-Molnár Barna-
Forrás: Fegyvernek Város Honlapja