Fegyvernek története

Fegyvernek területe már a bronzkorban is lakott volt, a régészeti ásatások során a szapárfalui részen és szakáll-pusztán találtak erre utaló tárgyakat, a belterületen pedig vaskori és szarmata leletek kerültek elő a föld mélyéből. A város nevének eredete egészen az árpád-korig nyúlik vissza. Foglalkozásból alakult helynév, fegyverhordozók faluja volt, akik királyi szolgálónépekként éltek. 1212-ben említik először, de előfordul az 1219. évi Váradi Regestrumban is. Fegyvernek ekkor egyházi szempontból a kemeji – főesperességhez tartozott. A XIV. század okleveleiben többször fordult elő, mint „Feguernek”. (TóTH T. 1980) Ebben az időben még halászatból és pásztorkodásból éltek a lakosok, mert a sok árvíz bizonytalanná tette a termelést. A XV. század folyamán a Kompolthyak birtoka volt. Az adományozást tárgyaló oklevélben mint oppidum szerepelt, vagyis e korban vára is lehetett a helységnek. IV. Béla a tatárjárás ismétlődésétől félve kötelezte a községeket erődítmények építésére, mivel a lovas nomádokat ez meg tudta állítani. így települt Fegyvernek lakossága a mai Csonkatorony köré. Az 1300-as évektől a Domoszlai, a Kompolti, majd a Guthi-Országh család rendelkezett nagyobb birtokkal a településen. Egy 1402-es okirat említi, hogy a vám és halászhelyek jövedelmét, 16 jobbágytelket, 112 darab ménesbeli lovat Zsigmond király parancsára Szentjakabi László fia birtokából Domoszlai Demeter birtokába adtak át. így a XIV. században a Domoszlay família, majd a Kompolthy család lett a helység földesura, 1417-ben pedig már országos vásárt tartó mezővárosként említették Fegyverneket. 1552-től a Guthi Országh család volt a település birtokosa, amely a török időkben is hosszú ideig lakott maradt. A XIV-XV. században virágzó vámszedőhely a Tisza bal partján, jelentős halászattal. A XV. században már országos vásárt is tartottak a mezővárosi kiváltságokat élvező Fegyverneken. A török hódoltság korának végén 1686-87-ben Giraj tatár kán seregei teljesen elpusztították a falut. A XIX. század közepén a gróf Szapáry és a báró Baldácsy családok rendelkeztek itt a legjelentősebb földterülettel. Majorsági cselédek, dohányosok pásztorok lakják a pusztákat egészen 1845-1846-ig. Ekkor Szapáry József gróf és neje Orczy Anna Felső- Fegyvernek pusztán németeket telepített le Bács-Bodrog és Torontál vármegyéből, s létrehozta az Annaházának illetve Szapárfalvának nevezett települést. Fényes Elek így ír 1851-ben Fegyvernekről Magyarország Geográfiai Szótárában: „Roppant puszta Heves vármegyében a Tisza bal partján, Törökszentmiklós és Bánhalma közt. Van 3095 lakosa, kik többnyire cselédek, pásztorok, haszonbérlők.” A betelepítettek földet vásároltak. A legeltető állattartást kiváltották intenzív növénytermesztéssel. Fegyvernek német lakosai a XIX. század utolsó harmadára elmagyarosodtak, a német nyelvű oktatás 1895-ben szűnt meg az iskolában. A XX. század végén már csak németes hangzású nevek és néhány családnál az étkezési szokások emlékeztetnek a betelepítésre. A szabadságharc bukása után Vörösmarty Mihály és Bajza József 1849. októberében két hétig Orczy Antal házában rejtőzködött. A település 1871-ben lett nagyközség, s 1876-ban, Jász-Nagykun- Szolnok megye megalakulásakor a Tiszai középjárásba sorolták. 1900-ra a lakóinak száma több mint 5.000 fõ. Az I. világháborút követő román intervenció során súlyos harcok folytak területén. Fegyverneknél 1856-ban szabályozták a Tiszát (74 átvágással) s építették ki a települést védő töltéseket, mely 1925-ben feleslegessé váltak. Az ezt megelőző időszakban a Tisza vize áradáskor a Berettyóig ért. Az árvizek a város területének nagyobb részét nem veszélyeztették, így ott nem az ártéri gazdálkodás volt jellemző, hanem a legeltető állattartás és a szántóföldi gazdálkodás. 1924-ben a Klébersberg program keretében elkezdődött az iskolák építése, Fellendülés a mezőgazdaságban csak 1933-ban történt. Ettől kezdve ismét javuló tendencia állt be. A gazdák, akik még nem mentek tönkre, kifizették adósságukat, amit az akkori jó termések is elősegítettek. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet 1950-es megalakulása után a földterületek fokozatosan a szövetkezethez kerültek. Fegyverneket 2013-ban várossá nyilvánították.

Forrás: http://www.fegyvernek.hu/sites/default/files/dok/eloterjesztesek/2013/20130117.pdf