Névadónk

OAVégleges (3)Iskolánk névadója, Báró Orczy Anna 1810. június 30-án született. Férjével, Szapáry Józseffel, aki Szapáryak pusztataskonyi ágának leszármazottja volt, 1830. július 20-án keltek egybe. Fegyvernek ebben az időben (korábbi mezőváros) a törökdúlás után puszta volt. Szapáry József és Orczy Anna tudatosan vállalta, hogy a pusztából virágzó települést hoz létre. Ennek érdekében Friedrich List német közgazdásszal leveleztek arról, hogy a fegyverneki és a pusztataskonyi birtokaikra Németországból szeretnének embereket telepíteni. így jött létre 1880-ig a település hármas tagozódása: délen Szapárfalu, ahova jobbára magyar földművesek és iparosok települtek, a magyarlakta Közép-Fegyvernek és a többnyire német parasztok és a földműveléshez kapcsolódó iparosok (kovács, bognár, kádár) által benépesített északi rész, amelyet Báró Orczy Anna után Annaházának neveztek el. Az új lakók más magyarországi német településekről (Budakeszi, Dorog, Perbál, Zsámbék, Solymár, Soroksár, Gara, Hajós, Nádudvar, Harta Vaskút, Szentiván, Csonoplya, Stanisics, Kollut, Kernyája, Katymár, Csávoly, Ceglédbercel, Újhartyán) jöttek. Az 1852-ben Báró Orczy Anna által Annaházán létrehozott német iskolában eleinte a magyar nyelvet idegen nyelvként tanították, majd fokozatosan egyre kevesebb lett a németül oktatott tantárgyak száma és óraszáma és mind több a magyar oktatás. Az 1895-ös tanévben már csak magyar iskolaként működött az eredetileg németeknek létesített iskola. A pusztából 1871-re nagyközség lett, amely jelenleg 7300 lakosú. Ez annak köszönhető, hogy a német betelepültek földet kaptak. Intenzív földművelést folytattak, szőlőt, később gyümölcsöst telepítettek.