Névadónk, iskolánk története

Iskolánk rövid története

A fegyverneki közoktatás kezdetei Mácsay Sámuel taksás zsellér, báró Baldácsy Antal és báró Orczy Anna nevéhez fűződnek. Orczy Anna 1879-ben építtetett először önálló iskolát a településen a német ajkú telepesek részére. 1925-ben már négy római katolikus iskola működött Fegyverneken.

Iskolánk fő épülete, mely a település központjában található a Szent Imre téren, 1928-ban épült, eredetileg egy 5 tantermes, római katolikus népiskolának. Ez volt a város első emeletes épülete. Azóta bővült több tanteremmel, tornateremmel, mindig is a település fiataljainak az oktatását nevelését szolgálta.
2000-ben, alapítója, iránti tiszteletből vette fel az Orczy Anna nevet.
Alapítása óta intézményünk több átszervezésen esett át, többször működött közösen vagy önállóan a település másik általános iskolájával. 2007-ben mikrotérségi társulás keretében három település képviselőtestületének határozatával összevont intézményként működött tovább nemcsak a fegyverneki, hanem Örményes és Kuncsorba települések általános iskolájával együtt, Orczy Anna Általános Iskola, Szakiskola néven. 2009-ben új intézmény-egységgel Pedagógiai Szakszolgálattal is bővült. A köznevelésben rengeteg változás történt az ezt követő években, mely az intézményt sem hagyta érintetlenül. először a Pedagógiai Szakszolgálat került megyei működtetés és szervezet alá, majd az iskolák állami-tankerületi működtetéssel folytatták tevékenységüket. Eközben a szakiskola már szintén kifutó rendszerben üzemelt a szakképzési átszervezéseknek köszönhetően.
Iskolánk ismételt egyházi fenntartásba kerülésével, új lehetőséget kaptunk a helyi köznevelési struktúra átgondolására, fejlesztésére, mely hosszú távon remélhetően pozitív hatással lesz szűkebb társadalmunkra is.

 

Névadónk

Iskolánk névadója, Báró Orczy Anna 1810. június 30-án született. Férjével, Szapáry Józseffel, aki Szapáryak pusztataskonyi ágának leszármazottja volt, 1830. július 20-án keltek egybe. Fegyvernek ebben az időben (korábbi mezőváros) a törökdúlás után puszta volt. Szapáry József és Orczy Anna tudatosan vállalta, hogy a pusztából virágzó települést hoz létre. Ennek érdekében Friedrich List német közgazdásszal leveleztek arról, hogy a fegyverneki és a pusztataskonyi birtokaikra Németországból szeretnének embereket telepíteni. így jött létre 1880-ig a település hármas tagozódása: délen Szapárfalu, ahova jobbára magyar földművesek és iparosok települtek, a magyarlakta Közép-Fegyvernek és a többnyire német parasztok és a földműveléshez kapcsolódó iparosok (kovács, bognár, kádár) által benépesített északi rész, amelyet Báró Orczy Anna után Annaházának neveztek el. Az új lakók más magyarországi német településekről (Budakeszi, Dorog, Perbál, Zsámbék, Solymár, Soroksár, Gara, Hajós, Nádudvar, Harta Vaskút, Szentiván, Csonoplya, Stanisics, Kollut, Kernyája, Katymár, Csávoly, Ceglédbercel, Újhartyán) jöttek. Az 1852-ben Báró Orczy Anna által Annaházán létrehozott német iskolában eleinte a magyar nyelvet idegen nyelvként tanították, majd fokozatosan egyre kevesebb lett a németül oktatott tantárgyak száma és óraszáma és mind több a magyar oktatás. Az 1895-ös tanévben már csak magyar iskolaként működött az eredetileg németeknek létesített iskola.