(Szapáry) – Schwarz-kastély

(Szapáry) – Schwarz-kastély

Angolkert út 1.

Fegyvernek területe a XVI. század utolsó negyedében bedeghi báró Nyáry Pál egri főkapitány enyingi Török Zsuzsannával kötött házassága révén került a bedeghi báró Nyáry família tulajdonába. Nyáry Páltól fia, Nyáry Miklós, majd unokája, Nyáry Zsigmond örökölte a török hódoltság alatt álló Fegyvernekpuszta egy részét, akinek legidősebb lányát, Nyáry Zsuzsannát dolhai és petrovai Petrovay János vette feleségül; a település nagyobb része ekkor a házaspár tulajdonába került.

Petrovay János lánya, Petrovay Zsuzsanna 1712-ben orczi Orczy (I.) Istvánnal, az egri püspök jószágigazgatójával kötött házasságot, ily módon az itteni birtokrészek az Orczyak tulajdonába kerültek át. Orczy (I.) István alispán, jászkun kapitány, cs. kir. tanácsos, királyi táblai ülnök, alországbíró 1731-ben birodalmi bárói, 1736-ban magyar bárói rangot kapott.

Orczy az újonnan megszerzett fegyverneki birtokrészére új lakosokat telepített, halála után fia, Orczy (I.) Lőrinc költő, Abaúj vármegyei főispán, majd unokája, Orczy (I.) József Zemplén vármegyei főispán lett Fegyvernek földesura, akitől második fia, Orczy (III.) Lőrinc Arad vármegyei főispán tulajdonába került a birtok. A bárónak egy lánya született, Orczy Anna aki 1830-ban muraszombathi, széchyszigeti és Szapári gróf Szapáry (III.) József cs. kir. kamarással, udvari tanácsossal kötött házasságot. A falu határában elterülő birtokok jelentős része ezután a Szapáryak tulajdonát képezte az 1920-as évekig.

A kúriát emeltető muraszombathi, széchyszigeti és szapári Szapáry család 1690-ben kapott magyar bárói, 1722-ben pedig magyar grófi címet. A Fegyvernek melletti Szapárfalu (korábban Annaháza) településrész betelepítése Szapáry (III.) József nevéhez fűződik, a földbirtokos Bács–Bodrog és Torontál vármegyékből hívott ide német telepeseket.

Az összetett alaprajzú szapárfalui kastélyt az 1861–66-os II. katonai felmérés térképe már feltüntette, és ugyanez a jellegzetes alaprajzú épület látható az 1883-as III. katonai felmérés térképén is, a rezidencia alaprajza tehát nem változott ezen két időpont között. Az bizonyos, hogy a grófi család Ybl Miklóstól (is) rendelt terveket a szapárfalui kastélyhoz, azt azonban nem tudjuk, hogy ez az 1865 körül elkészült terv megvalósult-e. (Mivel a Fővárosi Levéltár Ybl Gyűjteményében ez a terv nem maradt fenn, nem tudjuk, hogy hogyan nézett ki az építész által elképzelt épület.) Lehetséges, hogy az Ybl-tervek alapján épült kastélyt tüntette fel a II. és a III. katonai felmérés, de az is elképzelhető, hogy az építész csak a rezidencia külsejét alakította át, alaprajzát nem változtatta meg. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az említett két katonai felmérés térképén feltüntetett kastélyépület, valamint a ma álló kastélyépület helye eltér egymástól. A mostani kastélytól északra egykor kiterjedt park terült el – amelyet mára felparcelláztak és beépítettek –, a II. és a III. katonai felmérés térképei ezen park középső részén – a mai Angolkert utca – Kiserdő köz – Nyiszper utca – Kastély köz által határolt, új házakkal beépített négyszög területén – tüntették fel a rezidencia helyét. Mivel a két kastély alaprajza is teljesen eltér egymástól, feltételezhető, hogy a későbbi az 1871-től birtokos Schwarz család – mindenképpen 1883 után – lebontatta a Szapáry-féle kastélyépületet, és új rezidenciát emeltetett magának. (A hátsó homlokzat középrizalitjának terasza előtt napjainkban is látható egy füzérekkel és kartussal díszített emlékkő, amelyen az „ANNO 1938” felirat látható. Elképzelhető, hogy a ma is álló kastély akkor készült el.)

Szabadon álló, földszintes, eredetileg téglalap alaprajzú, napjainkban L-alakúvá bővített épület.

Főhomlokzata 3+A+(9+(1+A+1)+6)+A osztású, jobb szélén két kör alakú világítóablak is látható. A kastély ablakait ezen a homlokzaton díszes keretelés díszíti, felettük stilizált zárókő látható. Az ablakokat füzérekkel díszített kovácsoltvas kosárrács borítja, alattuk táblás díszítést helyeztek el. A jelzésszerűen előrelépő középrizaliton egy ajtó nyílik, két oldalán keskeny világítóablakok láthatók, felette ovális alakú, ráccsal díszített felülvilágító nyílik. Az ajtó felett szecessziós jellegű, kovácsoltvas előtetőt, valamint két lámpást helyeztek el. A középrizalit szélein gazdagon díszített, kompozit jellegű fejezettel ellátott pilaszterek láthatók, a rizalithoz copf jellegű kővázákkal díszített lépcső vezet fel.

A bal oldali oldalhomlokzathoz bővítményt csatoltak; a jobb oldali oldalhomlokzat A+2 osztású, bal szélén egy kör alakú világítóablak is nyílik, az ajtó felett kovácsoltvas előtető látható.

A hátsó homlokzatot részben átalakították, az ablakok egykori keretelése még látható, a nyílászárókat azonban már kicserélték. Középen rizalit lép ki erősen a fal síkjából, előtte félköríves alaprajzú, áttört kőmellvéddel ellátott terasz húzódik, amelyhez a kert szintjéről volutás díszítésű lépcső vezet fel. A rizalit két oldalán szintén ívelt, áttört kőmellvédes teraszok húzódnak.

Belseje kéttraktusos elrendezésű, nagyrészt átalakított, a nagyméretű díszterem egykor a hátsó homlokzat középrizalitja mögött volt, ezt három részre osztották fel. A kastély alatt pince húzódik, amelynek ablakai a hátsó homlokzat lábazatában nyílnak.

A kastélyt Szapáry (III.) József második fia, Szapáry Iván lakta, aki híres lótenyésztő, sőt amatőr versenyző is volt, több vármegyei díjlovagláson saját maga lovagolta versenylovait. Jó barátja volt ebeczki Blaskovich (I.) Ernő, a híres versenyló, Kincsem tulajdonosa, Szapáry sokat segített Blaskovich lovainak menedzselésében, mindkettőjüknek a budapesti Reáltanoda utcában volt palotája.

Szapáry Iván 1926-ban hunyt el, a grófnak nem született utóda. Feltehetően halála után adta el a család a rezidenciát a Fegyverneken már a XIX. század második felében is birtokos Schwarz családnak, a Szapáryt már az 1893-as gazdacímtár sem említette 100 katasztrális holdnál nagyobb birtokosként. (A helyi legenda szerint Szapáry gróf elkártyázta a kastélyt, így lett a tollkereskedő Schwarz család a tulajdonos.)

Mivel Szapáry Iván egy fogadás miatt súlyos anyagi helyzetbe került, 1871 júliusában mintegy 4000 katasztrális holdat kitevő uradalmát el kellett adnia bérlőjének, Schwarznak, aki már a XIX. század első felében is birtokos volt a településen.

A Schwarz család a XX. század első negyedében már Fegyvernek egyik leggazdagabb családja volt, földbirtokainak területe is dinamikusan nőtt, 1893-ban Schwarz ábrahám 3199, 1911-ben Schwarz Ignác 3295, 1925-ben Schwarz Gyula 5234 katasztrális holdas birtokkal rendelkezett, az épület utolsó tulajdonosa Schwarz György volt.

A Tanácsköztársaságot követő fehérterror idején a környékbeli falvakból a kommunistákat és a volt direktóriumi tagokat a lefoglalt kastélyba szállították, és itt vallatták ki.

A II. világháború után a 11 szobás kastély földművesszövetkezeti tulajdonba került, és traktorosiskolát helyeztek el benn. 1955-ben csecsemőotthont alakítottak ki az épületben, majd később egy új, L-alakban csatlakozó toldalékszárnyat kapcsoltak a kastélyhoz, amelyben szociális otthont helyeztek el. Napjainkban az Angolkert Csecsemőotthon és Idősek Otthona működik az épületben.

A kastélyt egykor 8 hektáros park övezte, amelynek nagyobb részét az 1960-as években felparcellázták és házhelyeknek osztották ki, illetve egy benzinkút is épült itt. A park területe napjainkban 3 hektár, főként fenyők állnak benne, a kastély mellett új melléképületeket is emeltek. A kastély egykori gazdasági épületeit lebontották, ma már csak egy magtár látható a 4-es út túlsó oldalán.

Forrás: http://www.kastélylexikon.hu/